Anyegin,

drágám, nincs mit félned:

Tatjána nem ír levelet.

Kényelmesebb így mindkét félnek:

neki is, pláne teneked.

Tatjána most múlt hároméves.

Nem szép, és nem is tehetséges.

Nem ír, nem olvas, nem beszél,

orrán szürcsögve jár a szél.

Pokrócocskába bugyolálva

gyomorszondácskán át eszik,

forgatják néha (jól teszik!),

suttognak hozzá, meg-megállva –

Szeretik, látod? Szeresd te is.

Én írom ezt most, de helyette is.

in: Hősöm (Magvető, 2020)