Beck Zoltán - Erdős Virág: A Trabantfejű Nő utolsó dala a szerelemről
tágas és buja a beltér
minden más típustól eltér
küllemre kevésbé noha
úgy ahogy senkit még soha
lehoznám neked a Holdat
sok ilyen defektes mondat
nyomatom hiába egyre
lassabban megy fel a hegyre
zörögve zihál a felni
melletted feküdni kelni
állati primitív rímek
nőstények kontra hímek
ötvennel kettesben mersz-e?
ennék-e krokodilt? persze!
követlek némán és vaksin is
lemerült tessék az aksim is
félek a fákon túl rontó
szándékkal vár rám a bontó
elmondom de ne vedd magadra
indulnék egyetlen szavadra
papíron virágzó rozsdafolt
ahogy a költő is mondta volt
jár még a motor bár rohad a kaszni
jó volna veled